Az elmúlt napokban számos levelet kaptunk munkavállalóktól, akik számára a koronavírus járvány, annak a gazdaságra kifejtett hatása és a negatív következmények enyhítésére irányuló kormányzati intézkedések új helyzetet teremtettek egyik pillanatról a másikra. Van, aki az iskolák és óvodák bezárása miatt kénytelen távol maradni a munkahelyétől és otthon vigyázni a gyermekére, másnak kiadták a fizetett szabadságát, vagy állásidőre, illetve fizetés nélküli szabadságra küldték. És mi a helyzet akkor, ha a munkáltató ajánlatot tesz a munkabér csökkentésére és a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra? Összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és a ma induló több részes sorozatunkban útmutatót adunk, hogy mire figyeljenek a munkavállalók.
Az iskola és az óvoda bezárása miatt gyermekeimmel otthon vagyok, a munkavégzési kötelezettségemnek sem a munkahelyemen, sem otthon nem tudok eleget tenni, így a home office sem jöhet szóba. A munkahelytől való távolmaradásom igazolt távollétnek minősül vajon? A távollét időtartamára jár nekem munkabér?
Az iskolák és óvodák bezárása, melynek következtében a munkavállaló kénytelen a gyermekeire vigyázni, őket gondozni, olyan a Munka Törvénykönyve (Mt.) által szabályozott különös méltánylást érdemlő családi ok, amely alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a távollét tartamára. Ez az időtartam tehát nem minősül igazolatlan távolétnek, de nem jelenti automatikusan azt, hogy a munkavállaló jogosult munkabérre a távollét idejére.
A munkavállalónak munkavégzés hiányában munkabér az Mt.-ben meghatározott esetekben (pl. szabadság, betegszabadság, állásidő) jár. Az állásidő szabályai viszont a jelen esetben nem alkalmazhatóak, hiszen állásidőről akkor beszélünk, ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget. Ahhoz pedig, hogy egyáltalán felmerüljön a munkáltató munkabérfizetési kötelezettsége az állásidő alatt, fenn kell álljon a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége is. Utóbbi pedig nem áll fenn, ha a munkavállaló a törvényben meghatározott esetekben, pl. amikor különös méltánylást érdemlő családi ok miatt mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Ha tehát a munkavállaló azért nem tud munkát végezni, mert azt a különös méltánylást érdemlő családi körülményei nem teszik lehetővé, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének hiányában a kiesett munkaidőre munkabér nem jár.
Érdemes ennek kapcsán azt is figyelembe venni, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló törvény (Tbj.) irányadó rendelkezése szerint szünetel a biztosítás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint munkabér (illetmény) vagy táppénzfizetés történt. Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, melynek havi összege jelenleg 7710,- Ft.
Dr. Goda Mark
Ügyvéd és munkajogi szakjogász
***
A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a jelen írás nem minősül jogi tanácsnak!