A Kormány 2020. április 21. napján hirdette ki a 140/2020. (IV.21.) és a 141/2020. (IV.21.) Korm. rendeleteket. Szabályozásra került a veszélyhelyzetből eredően fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága, valamint módosították a korábban kihirdetett 103/2020. (IV.20.) és 105/2020. (IV.20.) Korm. rendeletek, melyek a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásával, valamint a csökkentett munkaidős foglalkoztatással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
A Kormány rendelkezése értelmében a veszélyhelyzet alatt a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. 2020. május 1. napjától pedig a munkavállaló helyett a munkáltató köteles a 7.710,- Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot az állam felé bevallani és megfizetni. A munkáltató kérelmére a NAV fizetési haladékot adhat, mely alapján a munkáltató az egészségügyi szolgáltatási járulékot a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig megfizetheti.
A csökkentett munkaidős (részmunkaidős) foglalkoztatással kapcsolatos támogatás feltételei
A 141/2020. (IV.21.) Kormányrendelet a kihirdetésétől számított 8. napon, azaz 2020. április 29. napján lép hatályba. Ennek tükrében módosulnak a csökkentett munkaidős (részmunkaidős) foglalkoztatásra vonatkozó támogatás feltételei.
- A korábbi munkaidő legalább 25 százalékkal és legfeljebb 85 százalékkal csökkenthető. Ez azt jelenti, hogy teljes munkaidőben (napi 8 óra) történő foglalkoztatás esetén a részmunkaidő mértéke legalább napi 2 óra és legfeljebb napi 6,8 óra lehet.
- A korábbi szabályozástól eltérően a létszámtartási kötelezettség nem az összes munkavállalóra vonatkozik, hanem csak azokra, akik a munkáltatóval együttes kérelmet nyújtanak be a támogatás iránt.
- Alapbér: a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, melynek részeként figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendeletben meghatározott, veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is.
- Egyéni fejlesztési időben csak akkor kell megállapodni, ha a csökkentett munkaidő (részmunkaidő) a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja.
- A támogatás mértékének számítási alapját a korábbi szabályozástól eltérően nem a veszélyhelyzet kihirdetésének napján érvényes havi távolléti díj összege határozza meg, hanem a kérelem benyújtásának napján érvényes alapbér.
- A támogatást kérelmezni lehet a távmunkában és az otthoni munkavégzés keretében (home office) foglalkoztatott munkavállaló, valamint a kölcsönzött munkaerő részére is.
- A munkáltató alkalmazhat munkaidőkeretet.
- A munkáltatónak nem kell a támogatás iránti kérelemben bemutatnia a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, valamint nem kell igazolni a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és tervezett intézkedéseket.
- Megszűnik a támogatás, ha a munkáltató a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében a 103/2020. Korm. rendelet szerinti támogatásában, vagy uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban részesül.
- Abban az esetben, ha a csökkentett munkaidő (részmunkaidő) meghaladja a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét, a munkáltató a támogatás igénybevételekor vállalja azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló alapbérét.
Példa1: Ha a felek úgy állapodnak meg, hogy a munkáltató a munkavállalót a támogatás idejére nem teljes munkaidőben (napi 8 órában), hanem napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatja, úgy a munkáltató erre alapbért fizet.
Példa2: Ha a felek úgy állapodnak meg, hogy a munkáltató a munkavállalót a támogatás idejére nem teljes munkaidőben (napi 8 órában), hanem napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatja, úgy a munkavállaló jogosult a 6 óra munkavégzésért járó munkabérre, a fejlesztési időre (a kieső munkaidő 30%-a) járó munkabérre, a kiesett munkaidő 70%-a után járó támogatásra, valamint a teljes alapbérhez viszonyított különbözetre. Ez lényegében azt jelenti, hogy ha a munkavállaló részmunkaideje meghaladja a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő 50%-át, úgy a munkavállaló munkabére az állam által nyújtott támogatással együtt eléri a módosítás előtti munkaszerződés szerinti teljes alapbér összegét.
Goda Ügyvédi Iroda