Nem kell feltétlenül készpénznek venni, amikor a főnök a beosztottainak azt hangoztatja, hogy „bárkit ki lehet rúgni és bármikor találnak legalább 10 másik jelentkezőt a helyére”. De vajon milyen garanciákat nyújt az új Munka Törvénykönyve a munkavállalók számára és milyen mozgástere van a munkáltatóknak valójában?

Gyakran lehet hallani olyan esetekről, amikor a munkáltató fenyegetéssel veszi rá a munkavállalót arra, hogy „járuljon hozzá” a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez, ellenkező esetben „találnak” vagy akár „kreálnak” majd olyan indokot, mely alapján felmondással vagy azonnali hatályú felmondással is megszüntethetik a munkavállaló munkaviszonyát.

Utánajártunk annak, hogy vajon tényleg ilyen egyszerű-e egy munkavállalótól megválni, vagy az esetek többségében azért mégsem eszik ilyen forrón a kását. Munkaügyi szakértőkkel beszélgetünk a munkavállalókat érő pressziókról, a munkaviszony megszüntetésének feltételeiről, a munkaügyi perben érvényesíthető sérelemdíjról, és arról, hogy érdemes-e egyáltalán perelni munkavállalóként, ha a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt. A kerekasztal-beszélgetés vendégei:

• Simon Balázs, a Humánia HRS Group Zrt. jogi és kommunikációs igazgatója,
• Cselédi Zsolt ügyvéd és munkajogász, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere és munkajogi csoportjának vezetője,
• Fábián Zsolt ügyvéd és munkajogi szakjogász, az Erős Ügyvédi Iroda Squire Patton Boggs (US) LLP partnere és munkajogi csoportjának vezetője,
• Goda Mark ügyvéd és munkajogi szakjogász, a Goda Ügyvédi Iroda alapítója, a jogiforum.hu munkajogi rovatának szerkesztője.

A teljes interjút itt olvashatja el.