Sorozatunk első részében az óvodák/iskolák bezárása miatt gyermeküket személyesen gondozó és felügyelő munkavállalókról írtunk, akik emiatt sem a munkahelyükön, sem otthon nem tudnak eleget tenni a munkavégzési kötelezettségüknek és munkabérben nem részesülnek. A mai cikkünkben szó lesz a fizetés nélküli szabadság feltételeiről és a munkavállaló biztosítotti minőségére való kihatásáról.
Egy olvasónk írta, hogy a koronavírus járvány miatt elmaradnak a megrendelések, nincs munka. A munkáltató ezért úgy döntött, hogy 2020. március 30-tól minden munkavállalónak fizetés nélküli szabadságot ad ki határozatlan időre. Elrendelhető egyoldalúan a fizetés nélküli szabadság? Milyen egyéb hátrányai lehetnek?
A Munka Törvénykönyve („Mt.”) csupán arról a néhány esetről rendelkezik, amikor a munkavállaló jogosult fizetés nélküli szabadságot igénybe venni (pl. szülési szabadság, a gyermek gondozása vagy hozzátartozó tartós személyes ápolása céljából). Az Mt. azonban arra nem ad lehetőséget, hogy a munkáltató egyoldalúan elrendeljen fizetés nélküli szabadságot. A munkáltató ezirányú egyoldalú intézkedése nem jogszerű. A jogszabály viszont nem zárja ki, hogy a felek megállapodjanak fizetés nélküli szabadságban.
A fizetés nélküli szabadságnak a munkavállaló biztosítotti minőségére is kihatással van, hiszen a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló törvény (Tbj.) irányadó rendelkezése alapján szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra. A biztosítás szüneteléséből eredően az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, melynek havi összege jelenleg 7710,- Ft. A Tbj. megengedi, hogy a járulékfizetést a kötelezett (a jelen esetben a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló) helyett annak hozzájárulásával más is teljesítheti, így akár a munkáltató is. Érdemes tehát megfontolni, hogy a felek a fizetés nélküli szabadságról való megállapodásukban arról is rendelkezzenek, hogy a havi 7710,- Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató átvállalja.
Megjegyzem, hogy a biztosítás szünetelése egyéb társadalombiztosítási ellátásokat is érinthet, így különösen a táppénzre való jogosultságot és az ellátás mértékét.
Dr. Goda Mark
Ügyvéd és munkajogi szakjogász
***
A szerzői jog jogosultja fenntart minden másolással, terjesztéssel, többszörözéssel kapcsolatos jogot. Tilos a cikkek, egyéb tartalmak teljes vagy rövidített formában történő másolása, nyilvánossághoz közvetítése, újraközlése. Tilos továbbá a honlap tartalmát adatbázisba lementeni. A honlapon található tartalom bármely eleme csak a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélyével használható fel. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a jelen írás nem minősül jogi tanácsnak!